Szlovákiai választás: A megosztottság vezetett a gyenge magyar képviselethez

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője szerint a magyar-magyar politikai megosztottság mindenképpen szerepet játszott a hétvégi szlovákiai választás eredményeiben, és rövid távon is csak az együttműködés jelentheti a megoldást.

A szombati voksolást Robert Fico kormánypártja, az Irány - Szociáldemokrácia nyerte, a pozsonyi törvényhozásba vele együtt 8 politikai csoportosulás jutott be. Az új pozsonyi parlamentbe nem jutott be a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP), amelyre a választók 4,04 százaléka adta szavazatát. Berényi József hétfőn azt mondta: a felvidéki politikai megosztottság miatt maradtak sokan passzívak a szlovákiai parlamenti választáson; kész vállalni a felelősséget és felajánlja lemondását. 

Rákóczi Krisztián a voksolást értékelve hétfőn újságíróknak elmondta: a civil szervezetek – mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által – szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Most-Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkalta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazókedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be - fejtette ki.

Ugyanazokért a szavazatokért küzdenek

Kitért arra is: hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez dunaszerdahelyi járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be.

Az elemző szerint egy etnikai párt, az MKP áll szemben a szlovák-magyar együttműködést szorgalmazó és magát vegyes pártként meghatározó Most-Híd tömörüléssel, ez a két párt egymás mellett ugyanakkor jórészt ugyanazokért a szavazatokért küzd. A Most-Híd bázisát emellett kiegészítik már szlovák nemzetiségű szavazók is – tette hozzá.

Minden eddiginél gyengébb pozsonyi érdekképviselet

Kitért arra is, hogy a 2014-es önkormányzati választáson csaknem harminc helyen az MKP és a Most-Híd közösen indult, és ezek az együttműködések alapvetően sikeresek is voltak, kivéve Komárom városát. Hozzátette: ezután jelentették be Bugár Béláék, hogy az MKP-val való együttműködésről a 2016-os parlamenti választások után fognak tárgyalni. 

A jövőre nézve az elemző rámutatott: minden eddiginél gyengébb a magyar érdekképviselet a pozsonyi parlamentben az eredmények alapján. Ha igaz, hogy a választók a magyar-magyar politikai megosztottság miatt maradtak távol, akkor már rövid távon is csak az együttműködés jelenthet megoldást – szögezte le Rákóczi Krisztián, aki szerint az országos részvétel csak kicsit haladta meg a 2010-es és 2012-es voksolásokét. 

Néhány szlovák is szavazott a Híd-Mostra

Harrach Gábor elemző a Most-Híd és az MKP választási eredményeit összehasonlítva kiemelte, hogy a tömbmagyar területeken a Most-Híd párt korábbi előnye elolvadt és az MKP-val egyenlő tényezővé vált. A szórványterületeken az MKP nem tudott szavazatot szerezni, míg a Most-Híd az ottani magyarság számarányánál több szavazatot szerzett, amiből arra lehet következtetni, hogy szlovák nemzetiségűek szavaztak a pártra. 

Kiemelte, hogy mindkét pártnál csökkent a megszerzett szavazatok száma az előző választásokhoz képest, azonban az MKP-nek jóval kisebb mértékben, mint a Most-Hídnak. 

Összegezve az adatokat elmondta, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd vegyes párt a magyarok lakta dél-szlovákiai régióban egyenrangú vetélytársakká váltak, míg a Híd fölénye egyértelműen csak a nagyvárosokban és az északi szórványvidéken mutatható ki.